Mi az a reszponzív webdesign, és miért nélkülözhetetlen ma már?
Ha valaha próbáltál már egy weboldalt mobilon megnézni, amin úgy kellett nagyítani, hogy elférjen a szöveg, vagy olyan kicsi volt a gomb, hogy mellényomtál, akkor pontosan tudod, miről beszélünk. Egy ilyen élmény után nem sokan maradnak az oldalon. És hát miért is maradnának?
Az emberek ma már szinte mindent a telefonjukról intéznek. Vásárlás, keresés, időpontfoglalás, ételrendelés, kutyás blog olvasása… minden ott történik a zsebükben. Ha a weboldalad nem alkalmazkodik ehhez, akkor egyszerűen nem vagy ott, ahol a látogatók vannak. Ez kb. olyan, mintha egy üzletnek csak a hátsó bejárata lenne nyitva.
A Google is észrevette ezt a trendet, és azóta a mobilnézet alapján rangsorolja az oldalakat. Ezt hívják úgy, hogy mobile first indexelés. Tehát ha mobilon vacak az oldal, akkor simán hátrébb sorolnak a keresőben, még akkor is, ha amúgy gépen szép meg minden. Nincs kiskapu.
A jó reszponzív design nem arról szól, hogy minden kicsiben is látható. Inkább arról, hogy minden úgy jelenik meg, ahogy az adott eszközön a legkényelmesebb. A szöveg olvasható, a menü nem takarja ki a fél képernyőt, és nem kell vadászni a kapcsolat gombra.
Egyébként ez nem csak fejlesztői kérdés. Egy laikus is látja, ha egy oldal nem működik rendesen telefonon. És ha már egy látogató így jár, akkor valószínűleg nem ő lesz az egyetlen. Ez egy olyan hiba, ami szépen lassan viszi le az egész weboldal hatékonyságát. És még csak nem is veszed észre, csak azt látod, hogy kevesebb a megkeresés vagy a vásárlás.
Szóval a reszponzív design nem egy extra funkció, hanem az alap. Olyan, mint az, hogy legyen rajta tartalom. Nélküle ma már nem érdemes weboldalt csinálni.
Az akadálymentes weboldalak jelentősége – nem csak a törvény miatt
Őszintén, az akadálymentesítésről sokan azt gondolják, hogy az valami hivatalos dolog, amit csak a minisztériumok meg az önkormányzatok kérnek, ha weboldalt csinálsz nekik. Hogy ez csak gyengénlátóknak vagy mozgássérülteknek szól. Pedig a helyzet az, hogy ez sokkal több annál. Ez arról szól, hogy a weboldalad tényleg mindenkinek használható legyen. Tényleg. Nem csak a jól látóknak, nem csak azoknak, akik egérrel navigálnak, meg villámgyorsan írnak a billentyűzeten.
Nézd meg a saját szokásaidat. Mikor telefonon próbálsz valamit elintézni, de a szöveg apró, a gomb túl közel van a képernyő széléhez, a színek alig látszanak sötét módban… nem idegesítő? Most képzeld el, ha valaki eleve rosszabb látással vagy kézmozgással próbálja ugyanazt. És ő nem tud csak úgy váltani gépre vagy másik eszközre. Neki az az egy opció van. Vagy működik, vagy nem.
A WCAG nevű irányelvek, amiket sok fejlesztő emleget (de be kell vallani, kevesen olvassák végig), pont azt segítenék, hogy ezek az akadályok eltűnjenek. Persze nem kötelező kívülről fújni a szabályokat, de ha valaki legalább az alapokat betartja – például jó kontrasztot használ, vagy úgy rakja össze az oldal szerkezetét, hogy azt képernyőolvasó is értelmezze – azzal már nagyon sokat tett.
Egyébként a törvény is szól róla, igen. Az Európai Unió egyre szigorúbban veszi ezt, és nemcsak az állami intézményeknek, hanem lassan már mindenkinek oda kell figyelnie. De most őszintén: miért csak azért foglalkozzunk vele, mert előírják? Ha már úgyis készül egy weboldal, miért ne csinálnánk meg úgy, hogy az tényleg használható legyen mindenkinek? Nem kerül sokkal többe, és közben lehet, hogy pont az az ügyfél marad meg neked, akinek más oldalon nem sikerült végigcsinálnia a rendelést.
És ha még ez sem lenne elég érv, akkor ott van az is, hogy a Google is figyeli az ilyesmit. Nem úgy, hogy minden apróságot számonkér, de ha valami nagyon nincs rendben – például a menü nem elérhető billentyűzettel, vagy nincs szöveg a képeknél – akkor simán hátrébb sorolja az oldalt a találatokban. Szóval ez nemcsak kedvességből éri meg, hanem sima józan észből is.
A végén pedig csak egy kérdés marad: ha már egyszer időt, pénzt és energiát teszel egy weboldalba, akkor miért ne csinálnád meg úgy, hogy az ne csak néhány embernek legyen jó, hanem mindenkinek? Mert egy akadálymentes oldal nem más, mint normálisan elkészített weboldal. Pont.
Reszponzivitás technikai oldala – mire figyelj a fejlesztés során?
Az, hogy egy weboldal „reszponzív”, az nem csak annyit jelent, hogy mobilon is meg lehet nyitni. Ez már rég nem elég. A reszponzív azt jelenti, hogy a weboldal alkalmazkodik. Méghozzá mindenhez. Kijelzőhöz, felbontáshoz, ujjmérethez, sőt, néha még az ember hangulatához is, ha lehet ilyet mondani.
A technikai rész persze elsőre unalmasnak tűnhet, de közben pont ezek azok a dolgok, amik miatt egy oldal kényelmesen használható, vagy épp bosszantó. A jól reszponzív weboldal nem csak átrendezi az elemeket kisebb képernyőre, hanem okosan átgondoltan viselkedik. Például a menü nem nyomja el a tartalmat, a képek nem folynak ki a szélére, és nem kell jobbra-balra görgetni, hogy elolvass valamit.
Erre ma már rengeteg eszköz van. A Flexbox és a CSS Grid nevű technikák például nagyon sokat segítenek abban, hogy az elrendezések rugalmasak legyenek. Nem kell már százféle „mobil” meg „tablet” verziót külön tervezni. Elég, ha jól van megírva az oldal, és magától alkalmazkodik. Persze ehhez kell egy kis gyakorlat, és némi türelem is, mert nem mindig úgy viselkedik, ahogy az ember elsőre elképzeli.
A képek is megérnek egy külön bekezdést. Egy 3 megás, teljes szélességű fotó mobilon sem fog kisebbnek tűnni, csak lassabb lesz. Olyan formátumokat érdemes használni, mint a WebP, amik sokkal kisebbek, de ugyanúgy jól néznek ki. Plusz, ha lehet, inkább „responsive image” megoldással töltsük be őket, ne fix szélességgel. Ezt a legtöbb modern sablon egyébként már alapból tudja, csak sokszor nem használjuk ki.
És a gombok. Na, ez az egyik leggyakoribb hiba. Ha egy gomb túl kicsi vagy túl közel van a többi elemhez, az mobilon egy rémálom. Nem vicc, néha konkrétan lehetetlen rákattintani egy dologra anélkül, hogy a mellette lévőt is megnyomnánk. Ilyenkor jön az ideges lapozgatás meg a frusztráció. Ez pedig már bőven elég ahhoz, hogy valaki inkább továbbálljon, és máshol próbálja elintézni, amit akart.
Egyébként érdemes tesztelni is. Nemcsak a saját telefonodon, hanem más eszközökön is. Laptop, tablet, kisebb telefon, nagyobb telefon, és ha van rá lehetőség, akkor akár egy régebbi készüléken is. Néha meglepő, mennyire máshogy jelenik meg ugyanaz az oldal.
Szóval a technikai reszponzivitás nem rakétatudomány, de figyelmet igényel. És ha jól van megcsinálva, akkor az emberek észre sem veszik – mert minden működik, magától értetődőnek tűnik. Ha viszont nincs jól megcsinálva, azt rögtön érezni fogják. És ez pont elég, hogy ne legyen kedvük maradni.
Akadálymentesítés a gyakorlatban – egyszerű példák WordPress alapon
Amikor azt mondjuk, hogy legyen akadálymentes a weboldal, sokan egyből valami bonyolult, többhetes fejlesztésre gondolnak. Pedig a valóságban ez sokszor apróságokon múlik. Olyan dolgokon, amikre ha kicsit jobban odafigyelünk, máris használhatóbb lesz az oldal. Ráadásul WordPressben nem is kell mindent kódolni – vannak bővítmények, sablonok, meg trükkök, amik ezt nagyban megkönnyítik.
Kezdjük például a színekkel. Hiába szép egy halvány szürke betű világos háttéren, ha alig lehet elolvasni. A kontraszt nem divat kérdése, hanem alapvető olvashatósági szempont. Nem kell túlzásba vinni, de az biztos, hogy egy fekete-fehér kombináció sokkal több embernek működik, mint egy rózsaszín-púderlila.
A másik a navigáció. Elég gyakori hiba, hogy csak egérrel lehet rendesen végigmenni az oldalon. De mi van azokkal, akik billentyűzettel használják? Vagy akik képernyőolvasót használnak, mert nem látnak? Egy jó WordPress sablon már figyel ezekre, de nem árt tesztelni. Próbáld ki egyszer, hogy csak a tab billentyűt használva végigmész az oldalon. Ha nem látszik, hogy épp hol vagy, vagy nem lehet eljutni bizonyos elemekhez, ott valami nem oké.
A képekhez érdemes úgynevezett alt szöveget is írni. Ez egy rövid leírás, amit a képernyőolvasók be tudnak olvasni, és így azok is tudják, mi van a képen, akik nem látják azt. Ne ess túlzásba, nem kell regényt írni minden logóhoz, de legalább annyit, hogy mi látható rajta. Egy logónál például simán elég annyi, hogy „WPMaster logó”.
A WordPresshez szerencsére vannak egész jó bővítmények is, amik segítenek az alap akadálymentesítésben. Ilyen például a WP Accessibility vagy a One Click Accessibility. Ezek automatikusan hozzáadnak bizonyos funkciókat – például lehet nagyítani a betűméretet, kontrasztváltót kapcsolni, vagy beállítani, hogy a skip linkek működjenek. Nem csodaszerek, de kezdésnek tökéletesek.
És még valami: ne félj kérdezni. Ha van olyan ismerősöd, aki valamilyen szinten érintett ebben a témában – például látássérült, vagy nehezen kezel érintőképernyőt –, kérd meg, hogy nézze meg az oldalad, és mondja el, mit tapasztal. Olyan dolgokra is rávilágíthat, amikre magadtól soha nem gondoltál volna.
Szóval nem kell megijedni az akadálymentesítéstől. Nem rakétatudomány. Csak egy kis figyelmesség, meg pár jó szokás. És máris sokkal többen fogják tudni használni az oldalad – úgy igazán, nem csak úgy „elméletben”.
Gyakori hibák, amiket el kell kerülni
Na ez az a rész, amit fejlesztőként meg megrendelőként is érdemes átolvasni, mert itt jönnek azok a tipikus buktatók, amik elsőre fel sem tűnnek, csak amikor már kész az oldal, de valamiért mégsem működik úgy, ahogy kellene. És akkor jön a vakarózás meg a tanakodás, hogy vajon mi a gond.
Az egyik leggyakoribb hiba az, amikor a menü kizárólag egérrel kezelhető. Ránézésre nem is gondolnád, mert hát működik, kattintható, szépen legördül. Csakhogy ha valaki tabbal navigál, vagy képernyőolvasóval megy végig, akkor ez a menü egyszerűen láthatatlanná válik. Ilyenkor már nem csak esztétikai gond van, hanem konkrétan nem lehet elérni az oldal egyes részeit. Ez olyan, mintha egy boltban a pénztárat egy titkos ajtó mögé raknád, amit csak azok látnak, akiknek egér van a kezükben.
Aztán ott van a kontraszt. A világosszürke betű sötétszürke háttéren sokszor nagyon trendinek tűnik – meg persze menő is dizájn szempontból, amíg nem kell elolvasni. De amint valaki kicsit fáradt szemmel, telefonon, vagy napfényben nézi az oldalt, egyszerűen olvashatatlan lesz. Itt nem az a lényeg, hogy szép legyen, hanem hogy egyáltalán látszódjon, amit írtál. Szóval a dizájn ne menjen a használhatóság rovására.
Egy másik klasszikus: az űrlapmezők, amiknél nem derül ki, hogy mit kell beírni. Vagy mert nincsen címke, csak valami halvány placeholder szöveg, ami eltűnik, amint elkezdesz gépelni. Vagy mert valami kreatív szöveggel próbálkoztak, amit csak a tervező ért. Egy „Keresztneved?” sokkal többet mond, mint az, hogy „Add meg magad!”. És igen, volt ilyen is. Nem volt hosszú életű.
Néha pedig a legnagyobb gond a mozgó, villogó dolgokkal van. Automatikusan elinduló videó, pörgő bannerek, vagy olyan elemek, amik folyamatosan változnak – ezek nemcsak zavarók, hanem bizonyos embereknek konkrétan problémát is okozhatnak. Egy gyorsan villódzó elem például epilepsziás rohamot is kiválthat. Szóval ha lehet, ne pörögjön minden – vagy legalább lehessen kikapcsolni.
A lista persze még folytatható lenne, de ezek a leggyakoribb csapdák, amikre tényleg oda kell figyelni. És a legrosszabb az egészben, hogy ezek nem is bonyolult dolgok. Csak elég lenne egy kicsit úgy nézni az oldalra, mint aki nem fejlesztő, hanem egyszerűen csak használni szeretné. Akkor sokkal hamarabb kiszúrnánk ezeket.
Hogyan mérhető az akadálymentesség és a mobiloptimalizáltság?
Sokszor elhangzik, hogy legyen reszponzív meg akadálymentes az oldal, de a kérdés ott kezd igazán érdekessé válni, amikor azt mondjuk: jó, de honnan tudom, hogy tényleg az? Mert hát ránézésre minden szép, a menü működik, a színek is élnek… de attól ez még nem biztos, hogy technikailag is rendben van.
Szerencsére vannak ingyenes eszközök, amikkel simán le lehet ellenőrizni a saját weboldalad, és egy csomó hasznos visszajelzést kapsz – nem csak hibaüzeneteket, hanem javaslatokat is, amik alapján javítani tudsz rajta.
Google PageSpeed Insights
A Google PageSpeed Insights az egyik legismertebb eszköz, főleg a mobilos teljesítményre fókuszál. Megnézi, mennyire gyors az oldal, és hogy például elég gyorsan láthatóvá válik-e a fő tartalom mobilon is. Kiemeli, ha túl nagy képek vannak, vagy ha egy gomb túl közel van a másikhoz.
Link: pagespeed.web.dev
Google Mobile-Friendly Test
Ha csak arra vagy kíváncsi, hogy a weboldalad mobilbarátnak számít-e a Google szerint, akkor a Mobile-Friendly Test a legegyszerűbb eszköz. Beírod a címet, pár másodperc, és megmondja, hogy átment-e a teszten. Ha nem, akkor azt is kiírja, hogy mi a probléma.
Link: search.google.com/test/mobile-friendly
Lighthouse – beépítve a Chrome-ba
A Lighthouse egy fejlesztői eszköz, ami ott van a Chrome böngészőben, és egy teljes elemzést végez az oldaladon. Mutatja a teljesítményt, SEO-t, akadálymentességet, és még pár extra dolgot. A jobb klikk → vizsgálat (DevTools), majd ott a Lighthouse fül. Nagyon részletes, néha kicsit túl is bonyolítja, de ha érteni akarod, mi történik a háttérben, ez az eszköz a barátod.
Link: developer.chrome.com/docs/lighthouse
WAVE – akadálymentességhez
A WAVE egy kifejezetten akadálymentesítésre fókuszáló eszköz, ami színkódosan kiemeli az oldalad erősségeit és gyenge pontjait. Megmutatja például, ha hiányzik egy alt szöveg a képről, vagy ha a kontraszt túl gyenge. Nagyon egyszerű használni, és sokat lehet tanulni belőle.
Link: wave.webaim.org
axe – a profi szint
Ha mélyebbre mennél, az axe DevTools szintén egy kiváló akadálymentesség-tesztelő eszköz. Haladóbb szint, de pontos, megbízható, és Chrome-bővítményként is elérhető. Ha webfejlesztőként rendszeresen dolgozol weboldalakon, érdemes lehet kipróbálni.
Link: deque.com/axe/devtools
Ezek az eszközök nem csodafegyverek, de nagyon jól mutatják az irányt. És ha rendszeresen ellenőrzöd velük az oldalaidat – akár fejlesztés közben, akár utólag –, sokkal könnyebb megelőzni a hibákat, mint utólag javítgatni a panaszokra.
Miért éri meg foglalkozni vele? – üzleti előnyök
Oké, rendben, legyen reszponzív, legyen akadálymentes, tudjuk, hogy illik ilyet mondani. De ha őszinték akarunk lenni, a legtöbb ember fejében ilyenkor felmerül a kérdés: jó, de megéri ez nekem? Van ebből kézzelfogható haszon, vagy ez csak egy ilyen extra, amit a jófejek csinálnak?
Nos, nem túlzás azt mondani, hogy igenis megéri. Sőt. A reszponzivitás és az akadálymentesség olyan dolgok, amik nem csak a felhasználók kényelmét szolgálják, hanem konkrétan hozhatnak új látogatókat, ügyfeleket, és növelhetik a bevételed. Nézzük is, miért.
Több emberhez jutsz el
Egy nem reszponzív, vagy épp csak félig működő mobilos oldal olyan, mintha kitennél egy „csak asztali gépről használható” táblát. Pedig a netezők több mint fele mobilról jön. Ugyanez igaz az akadálymentesítésre is – nem csak látás- vagy hallássérültekről van szó. Idősebbek, nehezebben tájékozódók, gyengébben látók, de még azok is ide tartoznak, akik épp rossz fényviszonyok közt próbálnak navigálni az oldaladon.
Ha ezek az emberek nem tudják használni az oldalad, nem lesznek belőlük vevők sem. Egyszerű a matek.
Jobb helyezés a Google-ben
A keresőoptimalizálás szempontjából is kifejezetten fontos, hogy mennyire használható az oldal mobilon, milyen gyorsan tölt be, és hogy hozzáférhető-e minden tartalom azoknak is, akik mondjuk képernyőolvasót használnak. A Google nem szórakozásból értékeli ezeket – hanem azért, mert ők is azt akarják, hogy a keresőik jó élményt kapjanak.
Ha a konkurensed oldala reszponzív, a tiéd meg nem, akkor sanszos, hogy ő kerül előrébb. És ez nem valami elméleti dolog – ez a valóság. Egy jobb pozíció konkrétan több kattintást jelent. Több kattintásból pedig előbb-utóbb vásárlás is lesz.
Megbízhatóságot sugall
Ez lehet, hogy elsőre kicsit elvontan hangzik, de amikor valaki egy weboldalt megnyit, és az nem működik rendesen mobilon, vagy nehezen értelmezhető a tartalom, akkor ösztönösen azt érzi, hogy ez az egész nem megbízható. Olyan, mint amikor egy boltban rendetlenség van. Lehet, hogy jó a termék, de valahogy mégsem szívesen vásárolsz ott.
Egy jól használható oldal viszont azt sugallja, hogy törődnek vele. Hogy odafigyelnek a részletekre. És ha már az oldal is profi, akkor valószínűleg a szolgáltatás vagy a termék is az lesz.
Jogszabályi megfelelés = nyugalom
Egyre több országban – így Magyarországon is – kezdik komolyan venni az akadálymentességet. Különösen közintézményeknél, de már sok magáncégre is kiterjed a kötelezettség. Jobb ezt most elintézni, mint akkor, amikor valaki rámutat egy hiányosságra. Egy jól előkészített, hozzáférhető oldal azt is jelenti, hogy később nem kell kapkodni, büntetéstől tartani vagy újraépíteni mindent.
Összefoglalva: a reszponzív és akadálymentes weboldal nem csak egy „plusz”, amit jó, ha megcsinálunk. Hanem egy okos befektetés, ami megtérül – akár több látogató, jobb helyezés vagy kevesebb reklamáció formájában.
Összefoglalás: A jövő weboldala nem csak szép, hanem mindenki számára elérhető
A jó weboldal nem csak látványos. Nem attól jó, hogy pörög rajta egy animáció, vagy színes ikonok villognak a nyitóképen. Hanem attól, hogy mindenki tudja használni. Bárhol, bármikor, bármilyen eszközön. Akár telefonon egy metrón, akár otthon a kanapén egy nagyobb monitor előtt, vagy egy képernyőolvasón keresztül valaki, aki nem lát.
Ez az egész reszponzivitás + akadálymentesség téma nem valami kötelező nyűg, hanem egy alapelv. Egy szemlélet. Olyasmi, amit ha egyszer megtanulunk, onnantól már automatikusan figyelembe vesszük. És a legjobb, hogy nem is igényel őrült fejlesztői tudást. Csak egy kis odafigyelést. Meg azt, hogy gondoljunk azokra is, akik másképp használják az internetet, mint mi.
És ha mindez nem lenne elég, akkor ott a bónusz: jobban teljesít a Google-ben, nagyobb a konverzió, és profibbnak tűnik a márka. Szóval tulajdonképpen mindenki nyer vele.
Gyors ellenőrzőlista – fejlesztőknek és megrendelőknek
✅ Megjelenik és jól használható mobilon, tableten, laptopon
✅ A szövegek olvashatók (nem túl kicsik, nem túl világosak)
✅ A képek mérete optimalizált, nem lassítja le az oldalt
✅ A menü elérhető billentyűzettel is
✅ Van minden képhez értelmes alt szöveg
✅ A gombok nem túl közel vannak egymáshoz, könnyen kattinthatók
✅ Használható képernyőolvasóval (WAVE vagy axe segítségével ellenőrizve)
✅ A Google PageSpeed mobil pontszáma legalább 80 fölött van
✅ Nincsenek felesleges, zavaró mozgó vagy villogó elemek
✅ A legfontosabb tartalom és funkció mindenki számára elérhető
Ha ezt a listát nagyjából kipipálod, akkor már sokkal előrébb vagy, mint a legtöbb weboldal.
Készen állsz, hogy végre legyen egy rendes weboldalad?
Írj nekünk, és beszéljük át, hogyan indulhat el a saját weboldalad vagy webáruházad!